Boris Pistorius konkrét lépésekről is beszélt.
Boris Pistorius német védelmi miniszter nem hisz Vlagyimir Putyin tárgyalási hajlandóságában az ukrajnai háború kapcsán, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Európa jelentős támogatást nyújthat Ukrajnának.
A ZDF „heute journal” című műsorában adott interjúban Pistorius üdvözölte a Moszkva felé küldött egyértelmű üzeneteket, és kiemelte: „Rengeteget tehetünk.” A miniszter arra is kitért, hogy milyen lépésekkel támogathatja Európa Ukrajnát, milyen szankciókra számíthat Oroszország, és hogyan látja a német koalíció belső dinamikáját.
Ezt is ajánljuk a témában
Miközben Merz kancellár Európa legnagyobb és legmodernebb hadseregét ígéri, a toborzási mutatók még mindig nem közelítik meg az elvárt szintet. Boris Pistorius védelmi miniszter egyre komolyabban használja a hadkötelezettség szót.
Pistorius az Oroszország elleni európai szankciókról szólva megjegyezte, hogy amikor Friedrich Merz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök, Keir Starmer brit kormányfő és Donald Tusk lengyel miniszterelnök a hétvégén sürgősen 30 napos, feltétel nélküli fegyverszünetet követelt, ezt szankciók kilátásba helyezésével kötötték össze.
Bár Vlagyimir Putyin nem reagált a követelésre, és új szankciókat eddig nem vezettek be, Pistorius határozott álláspontot képviselt: „A kancellár és a többi állam- és kormányfő nagyon világosan kifejezte, hogy szankciókra és válaszlépésekre lesz szükség, és ezek meg is történnek.”
Putyin válaszának elmaradásáról a védelmi miniszter így fogalmazott: „Nem számítottam másra.”
Szerinte ez a magatartás összhangban áll Putyin eddigi hozzáállásával: „Egyáltalán nem akar tárgyalni, tovább akar bombázni, harcolni és területi nyereségeket elérni.” Pistorius szerint Putyin elutasító magatartása megerősíti, hogy a Nyugatnak egységesen és határozottan kell fellépnie.
Ezt is ajánljuk a témában
Értékvilágában, megszólalásaiban egyértelműbb, konzervatívabb, ha tetszik, radikálisabb a CDU átlagánál. Prőhle Gergely írása.
Pistorius hangsúlyozta, hogy a négy európai kormányfő kijevi találkozója Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel fontos jelzés volt, amely nemcsak Moszkvának, hanem Washingtonnak is szól. „Ez az üzenet számít igazán. Ráadásul nemcsak Moszkva, hanem Washington felé is” – mondta, utalva arra, hogy a transzatlanti szolidaritás kulcsfontosságú a konfliktusban.
A konkrét lépésekről szólva kifejtette:
Rengeteg fegyvert szállíthatunk, felszerelést biztosíthatunk, növelhetjük a termelést, pénzt adhatunk, hogy az ukrán hadiipart megrendelésekkel támogassuk. Rengeteget tehetünk.”
Pistorius szerint Európa képes és köteles is fokozni az Ukrajnának nyújtott katonai és gazdasági támogatást, hogy az ország ellenállhasson az orosz agressziónak. Taurus-rakéták és a koalíciós viták: „normális diskurzus”
A Taurus manőverező robotrepülőgépek Ukrajnának történő szállításáról szóló viták kapcsán Pistorius eloszlatta a koalíciós feszültségekről szóló találgatásokat.
Friedrich Merz kancellár nyitottnak mutatkozott a Taurus-rakéták szállítására, míg Matthias Miersch, az SPD frakcióvezetője ezt elutasította.
Pistorius azonban úgy reagált: „Őszintén szólva sem vitát, sem zűrzavart, sem bármiféle problémát nem látok. Normális viták zajlanak.” Hozzátette, hogy a kérdésben egyelőre nem kíván további kommentárt fűzni: „Tőlem ma nem lesz további megjegyzés ebben a témában. Egyelőre mindent elmondtunk.”
Pistorius „nagyon jónak” jellemezte a CDU és az SPD alkotta új fekete-vörös koalíció légkörét, különösen annak fényében, hogy a választási kampány kemény küzdelmekkel zajlott. „A koalíciós tárgyalások eleinte döcögősek voltak, de napról napra javultak” – fogalmazott.
Szerinte, ha ez a pozitív dinamika megmarad, sikeres kormányzati időszak várható. A védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a különböző vélemények nem jelentenek automatikusan koalíciós válságot: „Ha a demokráciában nem tanuljuk meg újra, hogy a vitákat és a véleménykülönbségeket tárgyilagosan és higgadtan kezeljük, akkor hibát követünk el.” Pistorius szerint a nyílt és konstruktív párbeszéd a demokrácia erőssége, és a koalíció képes ezt a szellemiséget követni.
Annak ellenére, hogy Boris Pistorius német védelmi miniszter szerint Vlagyimir Putyin nem mutat tárgyalási hajlandóságot, a hírek szerint hétfőn telefonon egyeztet az orosz és az amerikai elnök az ukrajnai háború lezárásának lehetőségeiről.
Vasárnap XIV. Leó pápa személyesen felajánlotta közreműködését a konfliktus rendezésében. Ezzel kapcsolatban Marco Rubio amerikai külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a Vatikán alkalmas helyszínt biztosíthatna az orosz–ukrán béketárgyalásokhoz. XIV. Leó pápa első vasárnapi áldásában a „valódi, igazságos és tartós béke” megteremtésére szólított fel, és nemrégiben kijelentette, hogy minden tőle telhetőt megtesz a béke előmozdításáért. Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár megerősítette, hogy a Szentszék továbbra is kész helyszínt biztosítani közvetlen tárgyalásokhoz.
Nyitókép forrása: Michael Kappeler / POOL / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
A berlini főpolgármester szerint továbbra is nyitott marad a német főváros.
***
A hatóságoknak meg kell védeniük az ország lakosságát – írja a Drogkutató Intézet.
Miért nem bíznak a britek a putyini Oroszországban? Erős-e a NATO az orosz fenyegetés ellen? Hogyan érintette a Trump-i vámháború az Egyesült Királyságot? És hogyan jöhet ki a gödörből a Konzervatív Párt? Interjúnk a volt brit védelmi miniszterrel.
Rendkívül fontos beszélgetésre lehet számítani.
Benne látják az Európai Unió példaképét és mentőövét.
Stefan Lehne az igazi „felelőst” is megnevezte.
Kikövetelné a közös uniós álláspontot.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf példátlannak titulálta, hogy egy külföldi állam próbál beavatkozni a magyar belpolitikába.
A hatóságoknak meg kell védeniük az ország lakosságát – írja a Drogkutató Intézet.
